Egészség, de mi fán terem?

Ha manapság körül nézünk, szinte a csapból is az "egészség" folyik. Sajnos azonban főként üzleti formában. Könyvek, termékek, szakértők tömege tudja nálunk is jobban, hogyan garantálható egészségünk, az egyetlen bökkenő csupán az, hogy azt mondják csak az "ő termékükkel / szolgáltatásukkal" érhető el ez a nemes cél. Általában könnyű ígéreteket kapunk drága áron. Ugyanakkor a legtöbb esetben az a valóság, hogy ezek a termékek csődöt mondanak, vagy csak ideiglenes eredménnyel kecsegtetnek, miért is? Mert az a célja ezeknek a termékeknek/szolgáltatásoknak, hogy örökre függőségbe kerüljünk velük. A szabadság, az egyéni gondolkodás és felelős döntés nem kívánatos a XXI. századi demokráciában. De vajon ez az, ami fele érdemes elindulni?

Azt gondolom mindig létezik olyan megoldás, ami valódi változást és eredményt ad. Ehhez persze sokszor kemény erőfeszítés is kell, ami szintén nem elismert tulajdonság a jelen korban. Sőt, ki merem jelenteni, hogy erőfeszítés nélkül semmilyen témában nem lehet előre jutni, aki könnyű utat ígér az maga is tudja, hogy hazudik. Saját erőfeszítésünk és tapasztalatunk rögös útján érünk el azokhoz az eredményekhez, amit valóban áhítottunk. És épp attól lesz értékes, mert a mienk: küszködtünk vele, megharcoltunk a kudarcokkal, de nem adtuk fel. Erről a tanításról szól az egyszeri pillangó esete is, akit a bábjából épp kibújva igyekezve egy ember segített ki az új világba; De épp ez lett a veszte a pillangónak, gyenge és erőtlen lett és végül elpusztult. Ne féljünk tehát megküzdeni a problémáinkkal, és szembenézni az okokkal, hogy miért kerültünk oda, ahol tartunk.

Erről szól ugyanis a következő gondolatom, hogy sose a felszínt kapargassuk, merjünk leásni a mélységbe és megkeresni azt az okot ami a problémát okozzák. Ezért szoktam gyakran elmondani a hozzám fordulóknak, hogy ha nem változtatnak azokon a rossz szokásaikon, amik a problémáik forrása, ideiglenes vagy eredménytelen lesz a legjobb kezelés is.

Másrészt érdemes mindent holisztikusan nézni, azaz az egész tükrében. Az ember a fizikai test és szellem egysége, mely oda-vissza hat egymásra: ha beteg a fizikai test, akkor előbb-utóbb a lélek is megbetegszik; Ha a lélek beteg, előbb-utóbb a fizikai test is megbetegszik. És ez érvényes természetesen a másik irányba is: ha teszünk a fizikai szinten magunkért az pozitív hatással lesz a lelki részünkre; Ha a lelki részünkben következik be fejlődés, kihat a fizikai állapotunkra.
Óva inteném azonban a kedves olvasót az analizáló ezoterikától, mely mindenben ezoterikus lelki okot lát. A legtöbbször ugyanis profán egyszerű fizikai szintű a megoldás, nem kell "összefüggéseket" beképzelni a megoldáshoz: pl. egy nátha esetén amikor gondatlanul öltöztünk fel. Természetesen vannak olyan problémák ami jelentősen összetettebbek, de itt is érdemes inkább a racionális lelki okokat feltárni, mintsem elszállni az ezoterikus szellemi magaslatokban.

Itt ér el a gondolatom ahhoz a ponthoz, hogy meghatározzam, mit értek egészség alatt. Már a szó is beszédes: EGÉSZ-ség. Lefordítva teljesség minden spektrumban. Tehát az egészség, nem a fizikai/lelki betegség hiánya, hanem egy olyan komplett, pozitív, mindenre kiterjedő, és átható állapot, ami kihat az élet minden szegmensére, tehát beletartozik:
  • fizikai állapotunk, kondíciónk, hajlékonyságunk, teljesítő készségünk;
  • lelki állapotunk, hangulatunk, harmóniánk-diszharmóniánk beleértve: kapcsolatunk magunkkal, önértékelésünk, érzelmi kiegyensúlyozottságunk;
  • szociális relációink beleértve: kapcsolatunk minősége párunkkal, szűkebb-tágabb közösségekkel;
  • spiritualitással/transzcendenciával/Istennel való kapcsolatunk, kinek hite és hitvilága szerint;
Tehát ezen felsorolt területek egésze adja egészségünk állapotát. Természetesen nem mindíg vagyunk minden témában a csúcson, hisz ha jól magunkba tekintünk életünk végéig találunk olyan területeket amiben fejlődhetünk. Természetesen ez elég relatív és emberfüggő, hisz ami másnak elég, nekem nem biztos, és fordítva. Másrészt nagyon sokban függ attól is, hogyan élünk meg egy állapotot: "a pohár félig üres vagy félig teli?" Ismeri mindenki ezt a mondást. Egészségi állapotunk is egy folyadékkal teli pohár, melyben a folyadék szintje az általunk megélt egészségi állapot, a pohár széle ahova fejlődni szeretnénk. Tehát érvényes az a mondás is, ha tenni akarunk valamit magunkért, "teli pohárba már nem fér több". Magyarán soha ne teljünk el az eredményeinkkel (ugyanakkor ez ne csapjon át önmarcangoló elégedetlenségbe se!).

Legyen tehát egy kis hely mindig a poharunkban, merjük magasabbra tenni a szintet fizikai, lelki, szociális és spirituális állapotunkban, ugyanakkor élvezve a teljességet, boldogságot és elégedettséget EGÉSZ-séges állapotunkban.

Egészségünkre!

0 megjegyzés: