Vitaminok és jó egészség

Gyorsan ki is jelentem: EZ NEM AZ, amire először gondol a kedves olvasó. Ebben a bejegyzésben (és blogban) nem fog esni szó a táplálék kiegészítők népszerűsítéséről. Miért is? Mert mind felesleges vacak, gyakran nem is természetes összetevőkkel, arany áron.
De hogy is történhetett meg, hogy szinte beleégetődött az emberek agyába az a szókapcsolat hogy vitamin=kapszula ; ami a "napi szükségletekhez elengedhetetlenül szükséges és biztosít minden vitamint és ásványi anyagot a megfelelő arányban és mennyiségben". Kedves olvasó, ugye valóban Ön se hiszi el ezt a durva csúsztatást, hogy napi 1 szem (sokszor nem jó minőségű) tabletta vagy egyéb étrend kiegészítő mindent megtesz (Ön helyett) az Ön egészségéért?

Mára abban a vitamin-biznisz világában élünk, ahol ki merem jelenteni, hogy az étrend kiegészítő gyártók és forgalmazók mögött ugyanazok a gyártók és forgalmazók állnak mint a gyógyszeripar mögött. Hisz az alternatív cél sem más: Kedves olvasó, ha már eléggé beléd sulykolta a média, hogy írtózz a gyógyszerektől, innen már egy könnyed lépés vezethet az étrendkiegészítők világába... hogy ismét jól lenyúljanak. Végső soron majdnem mindegy: a gyógyszer pirula, vagy a vitamin tabletták / étrend kiegészítők fogynak a polcokról. Mindezzel párhuzamosan olyan szinten vannak elhallgatva az egészség megőrzésével, a táplálkozással kapcsolatos információk, hogy a sok fals információ közt nehéz kihámozni mi is az igazság. De hát tulajdonképpen épp ez a cél: légy bárgyú fogyasztó, aki függ az élelmiszer és gyógyszeripar (és a hozzá szorosan kapcsolódó étrendkiegészítő) lobbitól. Lássuk be, ez hatalmas üzlet, sok száz-milliárd dollárról van szó. De hogy is jutottunk idáig?

Anno vala volt az ember, aki azt ette, amit a természetes közeli természetben megtalált, igaz ugyan, hogy voltak elég szűkös időszakok is. A következő lépcsőt a mezőgazdaság és kereskedelem beindulása jelentette, ami kiegyensúlyozottabbá tette a napi szükséges élelmiszer elérését, ez a folyamat a XX század 2. felében tökéletesedett igazán magas szintre, amikoris korszerű technológiával termelik és raktározzák illetve a kereskedelem révén szállítják a világ minden tájára az élelmiszereket.
Látva ezt a történelmi ívet, láthatjuk, hogy a múltban a termelés, tárolás és ellátás hiányosságai miatt valóban előfordultak a hiánybetegségek és arra is rájöttek a múlt kor emberei, hogy milyen hiánybetegség tünetet, mivel lehet kezelni, noha akkoriban még nem ismerték a "vitamin" fogalmát. A vitaminok "felfedezése" csak a XX. század első 50 évében történt meg, ahogy ez a Wikipedia "vitamin" angol nyelvű bejegyzés oldalán is olvasható. Hogy lehetséges mégis, hogy annak ellenére sem javult a tápanyag ellátás, hogy mint leírtam fejlődött a mezőgazdaság, a tárolás és javult a kereskedelem?

A választ az egyre feldolgozottabb és silányabb minőségű élelmiszerekben kell keresni. Ahogy fejlődött az élelmiszeripar úgy felejtették el az emberek (felejtették el az emberekkel) a feldolgozatlan élelmiszereket, és egyre több többszörösen feldolgozott, átalakított élelmiszer került a hűtő polcára és a kamrába.
Mert mi ezen élelmiszerek jellemzője? A hosszú eltarthatóság, többszörös feldolgozottság, adalékanyagokkal feljavítás, üres kalóriák és zsír, a sokszor tápanyag helyett épp elvonják a szervezettől ami van.

Ezzel párhuzamosan visszaszorult a napi gyümölcs és zöldség fogyasztás, háttérbe készült az otthon készített étel, a közös étkezés, egyre feldolgozottabb alapanyagokból főznek a mai emberek.
Nem kell messze menni a példákért, mi került a fogyasztó társadalom fókusz pontjába: üdítők, chipszek, konzervek, gyorsfagyasztott ételek, levesporok és ízesítők, félkész ételek, finomított élelmiszerek igen széles skálája, édességek, alkoholos italok stb.

És itt, ezen a ponton lépnek akcióba az étrendkiegészítők gyártói, akik azt mondják hogy az ő termékeikkel ki lehet egyensúlyozni a "modern, hajszolt életvitel" káros hatásait. "Nem táplálkozol változatosan, kiegyensúlyozottan? Nem baj, kapj be egy vitamin tablettát!" ; "Van valamilyen egészségügyi problémád? Majd ez az étrendkiegészítő segít!"
Egy újabb trend szerint már azt is hangsúlyozzák, hogy "természetes összetevőkből készülnek", csak azt felejtik el leírni, hogy nevetséges mennyiségű hatóanyag van az étrendkiegészítőben, vagy hogy hány %-os a felszívódás, de az sem mellékes, hogy a hatóanyag gyakran igen egyszerűen bevihető a napi változatos táplálkozással.
Kering egy olyan "szájhagyomány" is, hogy az utóbbi évtizedekben mennyire drasztikusan csökkent a megtermő élelmiszerek vitamin és ásványi anyag tartalma. Egy több mint 10 éve történt Gödöllői Egyetemen végzett vizsgálatra hivatkoznak. Csak azt hallgatják el, hogy a tápanyag csökkenés sem törvényszerű, és hogy elsősorban az intenzív nagyüzemi művelés következménye, mikoris teljesen kizsigerelik a termőföldet. Ez nem kell így legyen, hisz fogyasztóként választhatjuk tudatosan a kistermelőket a helyben termelő gazdákat.

Még kevesebb szó esik a tárolás, hőkezelés/feldolgozás következtében történő tápanyag csökkenésről. Pedig ez is igen jelentős, ezért lenne fontos a friss és nyers élelmiszerek fogyasztása. A vízben főzéssel gyakorlatilag kilúgozzuk a tápanyagot, a zsírban sütés, hosszú hőkezelés is nagymértékben károsítja a beltartalmat. Érdemes megemlíteni a távolról érkező gyakran féléretten érkező zöldség-gyümölcsöket melyek sem tápértékben, sem ízeben nem veszik fel a versenyt a helyben termett friss terményekkel.

Mindazonáltal nem lenne teljes ez a bejegyzés, ha nem mondanám a tapasztalataimat a vitamin tablettákkal kapcsolatban. Mielőtt életmódot váltottam, magam is kipróbáltam a szedésüket, de látható eredménye nem volt az egészségemre. Szemben azzal a 180 fokos fordulattal, amikor elkezdtem a mennyiségi szezonális zöldségek és gyümölcsök evését és a reform életmódot. Sokkal energikusabb lettem, az arcom letsiztult, megszűntek az egészségügyi panaszaim. Sokkal jobban érzem magam a bőrömben. Mind a mai napig megeszek naponta min. 2 kg zöldség és gyümölcsöt.

Végül essék szó a megoldásokról is, bár gondolom sejtehető, nem ezzel találom fel a spanyol viaszt. Hisz ma már gyakorlatilag minden nagyáruház zöldség-gyümölcs osztályán nagy betűkkel van kiírva, hogy "legalább naponta 3x fogyasszon friss gyümölcsöt és zöldséget", mindez ellenére mégse kerül több friss szezonális zöldség és gyümölcs a kosarakba. Pedig érdemes lenne megfogadni a tanácsot. Gyakran látom, hogy az emberek zöldség gyümölcs fogyasztása, primőrökre szorítkozik, ha esznek is gyümölcsöt az napi 1-2 szem!, zöldséget főként hőkezelve fogyaszt a magyar ember, nyersen alig néhányat fogyaszt az átlag polgár. Ez több mint szomorú.
Pedig a napi bevitel (egy vitamin magazin szerint!) könnyen bevihető lenne napi 1-2 kg nyers zöldség és gyümölcs fogyasztásával. Egyáltalán nem olyan nagy mennyiség, mint ahogy hangzik! Az alábbi tippeket érdemes lenne megfogadni:
  • 1 étkezés (jellemzően a reggeli) legyen csak gyümölcs(egyféle, de mindennap hacsak lehet együnk mást), így mennyiségben is könnyedén bevihető a napi gyümölcs mennyiség; A gyümölcs teljes értékű étel mely laktat, ellát energiával, vitaminokkal és nyomelemekkel. Merjünk megenni 0,5-1,5 kg gyümölcsöt is 1 étkezés alkalmával!
  • Ezen kívül minden más étkezéshez együnk nyers zöldségekből készült salátákat nagy mennyiségben!
  • Hacsak lehet ne hámozzuk meg a zöldségeket, csak kefével súroljuk le őket, ezzel is több vitamint és ásványi anyagot megőrizve.
  • Ügyeljün arra, hogy az elkészített salátákat ne nehezítsük el zsíros, tömény öntetekkel! A legjobb az lenne ha csupán önmagukban ennénk a főételhez, alternatív megoldás ha kis citrom levét és olajat locsolunk és zöld fűszerekkel ízesítsük!
  • Szintén figyeljünk arra, hogy zöldségekből is változatosan étkezzünk, külön fektessünk figyelmet a leveles zöldségekre, mert ezek a legértékesebbek tápanyag szempontjából. A tévhittel ellentétben minden zöldség fogyasztható nyersen és nagyon ízletesek is.
Hogyan állítsunk össze egy idális salátát?
  • legyen benne gyökeres zöldség pl.: sárgarépa/cékla/pasztinák/csicsóka/zeller gumó/retek félék, stb. - kiváló alap ízt adhatunk.
  • legyen benne ami a föld felett nő pl.: brokkoli/karalábé/uborka/paradicsom/paprika/spárga/karfiol/bébi cukkini/lila káposzta/articsóka/bébi kukorica/kelbimbó/bébi patiszon, stb
  • legyen benne leveles zöld, ennek kéne kiadni a saláta nagyobb részét mint pl. : kínai kell/fejes saláta/római saláta/jégsaláta/endívia saláta/cikória saláta/ruccola/zeller szár/petrezselyem/sóska/spenót/fiatal kelkáposzta/fiatal fodros kel, stb.
  • legyen benne valamilyen csíra
  • Ízesítésre kiválóak a hagymafélék: póréhagyma, fokhagyma, vöröshagyma, snidling, medvehagyma, stb.
Törekedjünk a szezonalitásra és a frissességre. Igyekezzünk fiatal példányokat beszerezni. Nem kell egyszerre az összeset belerakni a salátába, válogassunk néhányat mindegyik csoportból, de a következő étkezésnél választhatunk mást is.
További tipp, hogy igyekezzünk semleges ízű zöldségekből a többségét összeállítani, viszont mindig választhatunk hozzá valamely aromás, pikánsat is, így variálva az ízeket.
Ha salátát fogyasztunk önmagában is lehet fő étel! Némi olajos maggal önálló fogás! (ez esetben ne öntözzük meg olajjal!)

Egy gyakorlati példa késő tavaszi salátára: 1 db új s.répa, 5 db hónapos retek, 1/2 fej brokkoli, 10-15 szál zöld-spárga, 1/2 rúd fürtös uborka, 1 nagy fejes saláta, 4-6 csokor petrezselyem és 1-2 szár zellerszár, ízlés szerint póré hagyma + 1/2 citrom leve ízlés szerint zöld fűszerek és kis hidegen sajtolt olaj.
(ez kb. 2 adag)

Élvezzük a saláták tiszta, zsenge ízét, melyek akkor érvényesülnek a legjobban ha nem tömény az öntet. Az élő nyers ételek táplálják tisztítják a testet. A legkomplexebben ellátnak mindennel, amire szükségünk van.

Így ugye már nem is olyan nehéz bevinni a napi ajánlott 1-2 kg zöldség és gyümölcs mennyiséget? Szervezetünk hálás lesz, amiért élő, magas víztartalmú, rostban és tápanyagokban gazdag étkezést választunk.

Válasszuk tehát a friss szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, ezzel támogatva a helyi termelőket és magunk egészségét! Ne a gyógyszer-vitamin lobbi milliárdjait gyarapítsuk. Saját érdekünk.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Érdekes, amiket írsz. Habár szerintem a kistermelők földje is ugyanolyan kizsigerelt. Nem hiszem ,hogy az említett gödöllői tanulmány óta javult volna a helyzet. Inkább a bio megbízható, főleg, ha már vagy 5-10 éve csak ilyet termesztenek az adott területen. Csak a forrást hiányolom az írásodból. Mert a Wikipédia nem minősülhet annak, arra bárki bármit fölírhat. Ajánlanék egy könyvet a figyelmedbe, amit én a héten olvastam el: Dr. Lenkei Gábor: Cenzúrázott egészség. Nem kérem, hogy elhidd, csak informálódj. Amúgy, ebben a könyvben a forrásjegyzék is vagy 30 oldal.

Szabó Gábor írta...

Olvastam Lenkei Dr. könyvét. Erős kétségeim vannak, hogy a mega-dózisú vitaminok a megoldás.

A dózist illetően: épp ezért hangsúlyoztam, hogy minél természetesebb formában kéne az élelmiszereket fogyasztani; másrészt kétséges, hogy a Gödöllői tanulmányban mennyi a csúsztatás, egy vitaminiparos szájából jól hangzik, ez tény, de valóban így van?
Az ökológiai gazdálkodás lenne a legideálisabb, ebben igazad van, azért én adnék pontot a háztáji kistermelői termesztésnek is.

Források: a cikk nem ért még véget. Épp dolgozom a folytatáson, ahol konkrét mennyiségeket is fogok írni, forrással megjelölve.

Névtelen írta...

Dr. Szendi Gábor Paleolit táplálkozás könyveit érdemes elolvasni, pl Paleolit táplálkozás. Szkeptikusnak lenni könnyű, utána nézni már nehezebb. Ez nem vallás, nem hit hanem tény kérdése. A megfelelő tájékozott szakembert kell kérdezni. Agrármérnök, vegyészmérnök, biológus, táplálékkutató, dietetikus.