Előző bejegyzésemben (newstart) elkezdtem egy gondolatot a vízről. Azt gondolom, hogy érdemes a témába jobban bele mélyedni, mert sok pozitív egészségügyi hozadéka lehet a vízivásnak, még ha ez ebben a pillanatban nevetségesnek is tűnik.
1. Egyrészt a víz tisztasága a záloga annak, hogy a sejtet megfelelően hidratálja, hogy a víz ellássa méregtelenítő funkcióját. Korábban írtam, hogy a csapvízzel, bizonytalan eredetű ásvány és forrás vizekkel lehetnek ilyen gondok. Ezt mindenkinek saját belátása és lehetősége szerint kell mérlegelnie, hogy hogyan biztosítja a jó minőségű vizet a szervezete számára.
2. Másrészt fontosnak gondolom megemlíteni a víz oldott ásványi anyag tartalmát. Tudjuk, hogy a víz oldószer funkciót lát el. Az oldószer akkor működik jól, ha nem telített. Nos, ha oldott szervetlen ásványi anyagokban gazdag az ivóvíz, nem fogja ellátni ezen funkcióját. (ásvány vizek oldott ásványi anyag tartalma több mint 1000 mg literenként. - természetesen nem az ásványvizek gyógyító hatását vonom kétségbe, hisz bizonyos problémák esetén hasznosak, kúraszerűen alkalmazva, de nem mindennap csak ezt fogyasztva - hisz a gyógyteákat is pl. kúraszerűen alkalmazzuk)
Ki lehet próbálni egyébként a következő kísérletet, hogy mennyivel hamarabb szívódik fel egy lágy víz a gyomorban, szemben pl. egy 2000 mg oldott ásványi anyag tartalmú ásványvízzel. Vagy milyen ízű lesz a leves, a tea lágy és a kemény vízből. De mondok mást is: az oldott ásványi anyag tartalom kihat arra is, hogy mennyit tudunk meginni a vízből: lágy vízből lényegesen többet tudunk meginni, ezzel biztosítva nagy megterhelés esetén is megfelelő mennyiségű folyadék bevitelt.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár a szervezetnek szüksége van az ásványi anyagokra, azt sokkal jobban fel tudja venni szerves-kötésű formában az élelmiszerekből. Erre a legjobb példa a nyers zöldségek különösen a leveles fajták, melyek különösen gazdagok az ásványi anyagokban szerves kötésben és víz társulása mellett. Ezt le lehet ellenőrizni az alábbi oldalon, írjunk be többféle leveles zöldet és meglátjuk milyen komplett tápanyag komplexet tartalmaznak! (nem kell tehát a test kilúgozódásától tartani)
http://www.nutritiondata.com
3. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a megivott mennyiség sem. Kiegyensúlyozott és megfelelő mennyiségű tiszta víz elfogyasztásával a következő problémák is megelőzhetőek:
1. Egyrészt a víz tisztasága a záloga annak, hogy a sejtet megfelelően hidratálja, hogy a víz ellássa méregtelenítő funkcióját. Korábban írtam, hogy a csapvízzel, bizonytalan eredetű ásvány és forrás vizekkel lehetnek ilyen gondok. Ezt mindenkinek saját belátása és lehetősége szerint kell mérlegelnie, hogy hogyan biztosítja a jó minőségű vizet a szervezete számára.
2. Másrészt fontosnak gondolom megemlíteni a víz oldott ásványi anyag tartalmát. Tudjuk, hogy a víz oldószer funkciót lát el. Az oldószer akkor működik jól, ha nem telített. Nos, ha oldott szervetlen ásványi anyagokban gazdag az ivóvíz, nem fogja ellátni ezen funkcióját. (ásvány vizek oldott ásványi anyag tartalma több mint 1000 mg literenként. - természetesen nem az ásványvizek gyógyító hatását vonom kétségbe, hisz bizonyos problémák esetén hasznosak, kúraszerűen alkalmazva, de nem mindennap csak ezt fogyasztva - hisz a gyógyteákat is pl. kúraszerűen alkalmazzuk)
Ki lehet próbálni egyébként a következő kísérletet, hogy mennyivel hamarabb szívódik fel egy lágy víz a gyomorban, szemben pl. egy 2000 mg oldott ásványi anyag tartalmú ásványvízzel. Vagy milyen ízű lesz a leves, a tea lágy és a kemény vízből. De mondok mást is: az oldott ásványi anyag tartalom kihat arra is, hogy mennyit tudunk meginni a vízből: lágy vízből lényegesen többet tudunk meginni, ezzel biztosítva nagy megterhelés esetén is megfelelő mennyiségű folyadék bevitelt.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár a szervezetnek szüksége van az ásványi anyagokra, azt sokkal jobban fel tudja venni szerves-kötésű formában az élelmiszerekből. Erre a legjobb példa a nyers zöldségek különösen a leveles fajták, melyek különösen gazdagok az ásványi anyagokban szerves kötésben és víz társulása mellett. Ezt le lehet ellenőrizni az alábbi oldalon, írjunk be többféle leveles zöldet és meglátjuk milyen komplett tápanyag komplexet tartalmaznak! (nem kell tehát a test kilúgozódásától tartani)
http://www.nutritiondata.com
3. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a megivott mennyiség sem. Kiegyensúlyozott és megfelelő mennyiségű tiszta víz elfogyasztásával a következő problémák is megelőzhetőek:
- Emésztőrendszeri fájdalmak (a vastagbél fájdalom, vakbélgyulladásos fájdalmak, a hiatus sérv )
- Krónikus betegségek (reumatikus ízületi fájdalmak, deréktáji fájdalmak, nyaki fájdalmak, anginális (szívkoszorúér görcs) fájdalmak, fejfájások )
- Csökkenthető a stressz
- A magas vérnyomás egyik oka lehet a vízhiány
- A dehidratáltság is kihat a koleszterin szintre, a testsúlyra, az asztma és allergia kialakulására, anyagcserére
Nem csoda ha erről a témáról könyv is íródott: A tested vízért kiált! A könyvben az író nagy részletességgel vesézi ki ezt a témát.
S hogy honnan tudjuk, hogy mennyi az annyi? Erre nincs konkrét válasz, hisz befolyásolja mit eszünk, mennyire van meleg, mekkora a fizikai aktivitásunk, hány évesek vagyunk, milyen a testalkatunk stb. A vizeletünk viszont jó indikátor annak megállapítására, hogy elég vizet iszunk e, a könyvből idézem:
"A vizelet normális színe világos. Ideális esetben majdnem színtelen vagy világossárgának kell lennie. Ha sötétsárgára változik a színe, vagy még inkább narancsszínűre, akkor tudhatjuk, hogy testünk dehidrációs állapotba került. Ekkor a vesék erejüket megfeszítve azon dolgoznak, hogy egy nagyon besűrűsödött vizelet formájában megszabaduljanak a mérgektől. A sötétsárga vizelet a dehidráció kitűnő jelzése."
4. A napi folyadékmennyiség elosztása. Számos fórum oldalon olvastam már azt a kérdést, hogy "oké hogy keveset iszom, de hogyan növelhetném a mennyiséget, ha egyszer nem érzem a szomjúságot?"
-A kérdésre segítség lehet 1-2 vizes palack magunkkal hordozása, hogy tudjunk, hogy hányadán állunk a vízivásban. Eleinte a szervezet annyira dehidratált, hogy nem is jelentkezik a szomjúság érzete. (És pl. éhséget érzünk a szomjúség helyett!) Ezért kell elinte tudatosan többet inni, és bárki meg fogja látni, hogy végül milyen természetes lesz ez a szükséglet, az illető szó szerint kívánni és szeretni fogja a tiszta vizet.
-Én a következő képpen csinálom: ébredés után rögtön megiszom 4-5 dl langyos vizet, és még ugyanennyi elfogy abban az órában. Ekkor érzem azt, hogy a szervezetem újra hidratálódott az éjszaka elteltével. Ez után a nap folyamán egyenletesen iszok, amennyit kívánok, figyelve arra, hogy minden fél órában/órában pótoljam a folyadékot, de nálam a szervezet jelez szomjúság formájában. További tipp, hogy étkezés előtt fél órával szintén egy nagy pohár vizet iszom így étkezés közben és után sem vagyok szomjas (és nem iszom mert az étkezés közbeni folyadék fogyasztás felhigítja a gyomorsavat és így romlik az emésztés minősége) Étkezés után 1,5-2 órával viszont megint iszom egy nagy pohárnyit. Ezzel az egyszerű rutinnal sok emésztési probléma megelőzhető. Természetesen a nap további részeiben is egyenletesen iszom a vizet. Lefekvés előtt kb 2 dl vízzel tárazom be a szervezet. Így a napi megivott víz mennyiségem 3-5 liter. (nyáron még több, különösen ha sportolok, túrázom) Elsőre soknak tűnhet ez a mennyiség, de számomra nem az. Több éve fogyasztok ennyi vizet és csak pozitívak a tapasztalataim. Közeleg a nyári forróság, mennyiségi vízfogyasztással a hőség sem olyan megterhelő a szervezet számára, intenzív sportolás esetén is jó marad a kondíció, hosszú szellemi munka esetén a víz segíti az agysejtekben az információ áramlást.
5. Végül essék szó a "szomjoltók" -nak nevezett legtöbbször cukros löttyökkről, üdítőkről. Bár élvezeti éréküket nem vonhatom kétségbe, hidratáló képességük igencsak kétséges. Az üdítőkben oldott cukor és mesterséges ízfokozók egyrészt elsavasítják a szervezetet, másrészt a bennük oldott tartalom miatt nem képesek hidratálni a szervezet, sőt még vizet vonnak el a szervezettől, hogy kiválassza a szervezet ezeket a mesterséges adalékanyagokat.
De szintén dehidratáló a kávé, az összes alkoholos ital is.
Tehát ha valaki megkérdezi, hogy mit kérsz inni, a szervezet számára ez a legjobb válasz: "egy nagy pohár tiszta vizet kérek!"
S hogy honnan tudjuk, hogy mennyi az annyi? Erre nincs konkrét válasz, hisz befolyásolja mit eszünk, mennyire van meleg, mekkora a fizikai aktivitásunk, hány évesek vagyunk, milyen a testalkatunk stb. A vizeletünk viszont jó indikátor annak megállapítására, hogy elég vizet iszunk e, a könyvből idézem:
"A vizelet normális színe világos. Ideális esetben majdnem színtelen vagy világossárgának kell lennie. Ha sötétsárgára változik a színe, vagy még inkább narancsszínűre, akkor tudhatjuk, hogy testünk dehidrációs állapotba került. Ekkor a vesék erejüket megfeszítve azon dolgoznak, hogy egy nagyon besűrűsödött vizelet formájában megszabaduljanak a mérgektől. A sötétsárga vizelet a dehidráció kitűnő jelzése."
4. A napi folyadékmennyiség elosztása. Számos fórum oldalon olvastam már azt a kérdést, hogy "oké hogy keveset iszom, de hogyan növelhetném a mennyiséget, ha egyszer nem érzem a szomjúságot?"
-A kérdésre segítség lehet 1-2 vizes palack magunkkal hordozása, hogy tudjunk, hogy hányadán állunk a vízivásban. Eleinte a szervezet annyira dehidratált, hogy nem is jelentkezik a szomjúság érzete. (És pl. éhséget érzünk a szomjúség helyett!) Ezért kell elinte tudatosan többet inni, és bárki meg fogja látni, hogy végül milyen természetes lesz ez a szükséglet, az illető szó szerint kívánni és szeretni fogja a tiszta vizet.
-Én a következő képpen csinálom: ébredés után rögtön megiszom 4-5 dl langyos vizet, és még ugyanennyi elfogy abban az órában. Ekkor érzem azt, hogy a szervezetem újra hidratálódott az éjszaka elteltével. Ez után a nap folyamán egyenletesen iszok, amennyit kívánok, figyelve arra, hogy minden fél órában/órában pótoljam a folyadékot, de nálam a szervezet jelez szomjúság formájában. További tipp, hogy étkezés előtt fél órával szintén egy nagy pohár vizet iszom így étkezés közben és után sem vagyok szomjas (és nem iszom mert az étkezés közbeni folyadék fogyasztás felhigítja a gyomorsavat és így romlik az emésztés minősége) Étkezés után 1,5-2 órával viszont megint iszom egy nagy pohárnyit. Ezzel az egyszerű rutinnal sok emésztési probléma megelőzhető. Természetesen a nap további részeiben is egyenletesen iszom a vizet. Lefekvés előtt kb 2 dl vízzel tárazom be a szervezet. Így a napi megivott víz mennyiségem 3-5 liter. (nyáron még több, különösen ha sportolok, túrázom) Elsőre soknak tűnhet ez a mennyiség, de számomra nem az. Több éve fogyasztok ennyi vizet és csak pozitívak a tapasztalataim. Közeleg a nyári forróság, mennyiségi vízfogyasztással a hőség sem olyan megterhelő a szervezet számára, intenzív sportolás esetén is jó marad a kondíció, hosszú szellemi munka esetén a víz segíti az agysejtekben az információ áramlást.
5. Végül essék szó a "szomjoltók" -nak nevezett legtöbbször cukros löttyökkről, üdítőkről. Bár élvezeti éréküket nem vonhatom kétségbe, hidratáló képességük igencsak kétséges. Az üdítőkben oldott cukor és mesterséges ízfokozók egyrészt elsavasítják a szervezetet, másrészt a bennük oldott tartalom miatt nem képesek hidratálni a szervezet, sőt még vizet vonnak el a szervezettől, hogy kiválassza a szervezet ezeket a mesterséges adalékanyagokat.
De szintén dehidratáló a kávé, az összes alkoholos ital is.
Tehát ha valaki megkérdezi, hogy mit kérsz inni, a szervezet számára ez a legjobb válasz: "egy nagy pohár tiszta vizet kérek!"
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése